Az aranyhörcsög etetése

A szíriai aranyhörcsögök takarmányozása nem drága, és egyáltalán nem jelent nagy gondot. Mielőtt részletesen rátérnénk a takarmányozásukra, ismerkedjünk meg táplálkozási szokásaikkal. Eredeti élőhelyükön - a kietlen, sivatagos, félsivatagos sztyeppeken - pofazacskóikba gyűjtik a növények magvait. A szájüregük jobb és bal oldalán lévő pofazacskók annyira kitágulhatnak, megduzzadhatnak az összegyűjtött eleségtől, hogy ilyenkor az arci rész a kétszeresére terebélyesedik.

A pofazsebek - mert a zacskókat így is nevezik - kiürítéséhez a mellső végtagjaikat használják, méghozzá oly módon, mintha önmagukat fojtogatnák. Pedig erről szó nincs, csupán a több tucat magot, összeaszalódott gyümölcsöt stb. préselik ki, hogy aztán megegyék.

Reggel és este tápláljuk állatainkat, napközben ugyanis többnyire alszanak, és ilyenkor nem kell zavarni őket. Az egyedülálló hörcsögöket naponta egyszer elég etetni, mert ilyenkor nem kell attól tartani, hogy a többiek - vagyis a táplálék konkurensek - eleszik előle az eleséget.

A táplálékot azonos időben és azonos mennyiségben célszerű adagolni. Ha ugyanis túladagoljuk az eleséget, az állatok a fölösleget- ősi ösztönüknek megfelelően - a terrárium egyik sarkában vagy az odújukban gondosan felhalmozzák. Ez a gyűjtögető, felhalmozó szokás még az egyedülálló példányokra is jellemző, pedig nekik igazán nincs mitől tartaniuk. A tartalékolási ösztönnek az a nagy előnye, hogy ha pl. a gondozónak néhány (3-5) napra el kell távoznia, az állatok nem maradnak éhen, hiszen ott a tartalék, amely néha hetekre is fedezi tényleges szükségletüket. Ha viszont romlandó, penészedő eleség kerül a kupacba, akkor késlekedés nélkül el kell távolítani, nehogy a többi eleséget is használhatatlanná tegye.

A szíriai aranyhörcsögök a rozsot kivéve valamennyi szemes takarmányt (búzát, árpát, zabot, kukoricát), továbbá a napraforgó- és a tökmagot, a mogyorót, a mandulát, a diót, a mazsolát és a datolyát szívesen elfogyasztják. A kőkeményre száradt fehér és barna kenyér valóságos csemegéjük, arról nem is beszélve, hogy ezek nagyszerűen elősegítik az állandóan növő metszőfogak szükséges koptatását. A száraz eleségből egy-egy kifejlett állatnak napi 15-20 g-ot adjunk, ami pedig a zöldség- és gyümölcsféléket illeti, a hagymán, a citromon és a retken kívül mindent elfogyasztanak. Ezekből a táplálékokból naponta 40-50 g-ot adjunk egy-egy kifejlett állatnak.

A száraz eleséget este, a zöldségeket és gyümölcsöket pedig reggel adjuk állatainknak. Étrendjük változatosabbá tétele végett adjunk minden héten zöld füvet, lucernát, vörös herét, télen pedig nyers káposztát, üvegházi zöld salátát, sárgarépát, marharépát, zellert is. A felsoroltak természetesen állataink egészségét is javítják, a betegségekkel szemben ellenállóbbakká teszik őket. Mivel sivatagi állatok, ivóvizet nem igényelnek. Vízigényüket zöld növényekkel fedezik.

Hetente egy-egy napon a táplálást ajánlatos szüneteltetni. Ilyenkor elfogyasztják a tartalékot, az eldugott eleséget.